Öt nap fergeteges buli, egy hónap előkészület, minimum napi két gyűlés és sok-sok tapasztalatszerzés - ezeket jelentették számomra a 2016-os diáknapok. Szervezőként nemcsak a szórakozás, de a munka, előkészítés feléből is kivettük a részünk.

Bár néhány feladatnál (méta, beerpong) voltak elégedetlenségek a résztvevő csapatok részéről, de összességében jól zárult mind az öt nap. Az esti bulik felejtették a nap eseményeit, és a diáknapok végére, úgy is mindenkinek az járt a fejében, hogy bárcsak ne lenne vége (még a szervezőknek is).

Az idén egy új feladattal nézhettek szembe a diáknaposok, a vízi majális nevű programon a tervezett vízibiciklizés helyett, engedély hiányában a csónakázást és evezést próbálhatták ki. Viszont a lányok által közkedvelt nehéz óra elmaradt. 

Sportból, kultúrából, italból, kreatív feladatokból nem volt hiány az öt napos rendezvénysorozaton, a többit az egyetemisták hozták magukkal. A számok, az hogy 2014 egyetemista gondolta úgy, hogy összeméri magát, hogy bulizni akar, azt mutatják van igény erre a rendezvényre, értük érdemes szervezni. Gondolataimat az idei diáknapok szlogenjévé vált kifejezéssel zárom, amely felcsendült akár a karoké, akár a slam, akár a vasárnapi Halott Pénz koncert alatt: 

„Nincsen hangotok, nincsen hangotok!”

(Képek: KMDSZ Diáknapok facebook oldala)

Dávid Júlia-Noémi